A szociális szövetkezetek lehetőségei és szerepe a helyi közösségek fejlesztésében és munkaerőpiaci hatásai Hernádszentandrás példáján : a "BioSzentandrás" program

Míg az Európai Unió fejlettebb országaiban több évtizedes múlttal rendelkeznek a szociális szövetkezetek, addig hazánkban ez a társadalmi vállalkozási forma viszonylag újnak számít. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény vezette be a szociális szövetkezetek fogalmát, de a 2012. évi törvénymódosítás adta meg a lehetőséget, hogy a szociális szövetkezet tagja legyen a természetes személyek mellett a települési önkormányzat is. Így a szociális szövetkezeti formát a közfoglalkoztatás működtetésére gyakran alkalmazzák hazánkban, az utóbbi években csökkentő számban. Választásunk egy olyan aprófalura (Hernádszentandrás) esett, ahol évtizedek óta magas a munkanélküliség, alacsony a foglalkoztatottság, alacsony a lakosok iskolai végzettsége és magas a hátrányos helyzetű lakosok aránya. Tanulmányunk célja kettős, egyrészt annak vizsgálata, hogy a ,,BioSzentandrás” programba milyen mértékben sikerült bevonni a lakosságot, másrészt a közfoglalkoztatási program fejlődésének, annak az útnak az elemzése, ahogyan a községben eljutottak a jelenlegi társadalmi vállalkozási formához. Kutatási kérdésünk, hogy a közfoglalkoztatási program, a munkanélküliség részleges mérséklésén túl jelenthet-e megoldást az aprófalvak közösségfejlesztésében. | While in the more developed countries of the European Union, social cooperatives have a decades-long history, in Hungary this form of social enterprise is relatively new. Act X of 2006 on cooperatives was amended in 2012, when the concept of social cooperatives was introduced. The amendment to the law allows for the possibility for a municipal government to become a member of a social cooperative in addition to natural persons. Thus, the social cooperative form is often used to run public employment in our country, in decreasing numbers in recent years. We chose a small village (Hernádszentandrás), where unemployment has been high for decades, employment is low, the educational level of the inhabitants is low and the proportion of disadvantaged inhabitants is high. The aim of our study is twofold: firstly, to examine the extent to which the "BioSzentandrás" programme has succeeded in involving the population and, secondly, to analyse the development of the public employment programme and the way in which the municipality has reached the current form of social entrepreneurship. Our research question is whether the public employment programme can be a solution for community development in small villages, beyond a partial reduction of unemployment